Masszőrök Egyesülete

Hasznos tudnivalók

Hasznos tudnivalók

Az oldal tartalmával szeretnénk segítséget nyújtani a masszőr vállalkozással kapcsolatos hivatalos tudnivalókról.

Az információk tájékoztató jellegüek, és nem teljes körüek. Felelősséget nem vállalunk érte! Kérünk, olvasd el az oldat teljes tartalmát.



LEGFRISSEBB INFORMÁCIÓK VÁLLALKOZÁS SZÜNETELTETÉSSEL KAPCSOLATBAN, ÁLLÁSKERESŐI JÁRADÉK IGÉNYLÉSSEL KAPCSOLATBAN, TÁPPÉNZRE JOGOSULTSÁGRÓL, KATA fizetési felmentésről

Megjelent a Magyar Közlöny új száma: a 9604 - fizikai közérzetet javító szolgáltatás is benne van!
"(8) A Katv. szerinti kisadózó vállalkozás, amely 
1. taxis személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 4932),
2. fodrászat, szépségápolás (TEÁOR és TESZOR 9602), 
3. festés, üvegezés (TEÁOR és TESZOR 4334), 
4. egyéb humán-egészségügyi ellátás (TEÁOR és TESZOR 8690), 
5. villanyszerelés (TEÁOR és TESZOR 4321), 
6. fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9604), 
7. előadó-művészet (TEÁOR és TESZOR 9001), 
8. víz-, gáz-, fűtés-, légkondicionáló-szerelés (TEÁOR és TESZOR 4322), 
9. szakorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8622), 
10. épületasztalos-szerkezet szerelése (TEÁOR és TESZOR 4332), 
11. sport, szabadidős képzés (TEÁOR és TESZOR 8551), 
12. tetőfedés, tetőszerkezet-építés (TEÁOR és TESZOR 4391), 
13. általános járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8621), 
14. padló-, falburkolás (TEÁOR és TESZOR 4333), 
15. fogorvosi járóbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8623), 
16. előadó-művészetet kiegészítő tevékenység (TEÁOR és TESZOR 9002), 
17. egyéb sporttevékenység (TEÁOR és TESZOR 9319), 
18. fekvőbeteg-ellátás (TEÁOR és TESZOR 8610), 
19. konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése (TEÁOR és TESZOR 8230), 
20. üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5520), 
21. testedzési szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 9313), 
22. egyéb vendéglátás (TEÁOR és TESZOR 5629), 
23. egyéb szálláshely-szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5590), 
24. szerencsejáték, fogadás (TEÁOR és TESZOR9200), 
25. idősek, fogyatékosok szociális ellátása bentlakás nélkül (TEÁOR és TESZOR 8810) 
és 26. szállodai szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 5510) 
tevékenységet folytat (a  továbbiakban: mentesített tevékenységet folytató) 2020. március, április, május és június hónapra tekintettel mentesül a  kisadózó után a  Katv. szerinti tételes adó megfizetése alól. Az  e  bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alóli mentesülés nem befolyásolja a  társadalombiztosítási ellátásokra való jogosultságot és az ellátások összegét. E rendelkezést az a Katv. hatálya alá tartozó mentesített tevékenységet folytató kisadózó vállalkozás alkalmazhatja, amely e  tevékenysége tekintetében 2020. február hónapjában már a  Katv. hatálya alá tartozott. 
(9) A  kisadózó vállalkozás a  2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az  egyes részleteket a  tárgyhó 12.  napjáig – fizetheti meg. Az  állami adóhatóság a  2020. március 1-jétől a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónapig és a részletfizetés időtartamára az adótartozásra pótlékot nem számít fel. Ha az adózó az esedékes részlet befizetését nem teljesíti, akkor az e bekezdés szerinti kedvezményre való jogosultságát elveszti, és a  tartozás egy összegben esedékessé válik. Ebben az  esetben az  adóhatóság a  tartozás fennmaradó részére – a 2020. március 1-jéig terjedő időszakra felszámított késedelmi pótlékon felül – 2020. március 1-jétől késedelmi pótlékot számít fel.
.
.
.
(11) Tényleges főtevékenységnek e  rendelet alkalmazásában azt a  tevékenységet kell érteni, amelyből az  adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30%-a származott." Forrás: https://magyarkozlony.hu/dokumentumok/9ede64f74b967131f6e0b99bf4e092775ce6633c/megtekintes


......................... 

 

KATA vállalkozó táppénz jogosultsága:

"Ha a magánszemély rendelkezik legalább 1 éves folyamatos biztosításban töltött idővel és nincs táppénzelőzménye, akkor max. 1 évig jogosult táppénzre.

A táppénz mértéke a biztosításban töltött időtől, a befizetett KATA összegétől illetve az esetleges kórházi ápolástól függően a napi átlafkereset 60 %-a, illetve 50 %-a.
50 ezres katás esetében a táppénz alapja 98100 Ft. Ennek a 60 %-a 58860 Ft. Ebből lejön 15 % SZJA, vagyis a nettó táppénz teljes hónapra 50031 Ft.

Táppénz igényt elektronikusan az ÁNYK-n keresztül kell a Magyar Államkincstárnak benyújtani.
Fontos, a KATA befizetése alól csak akkor mentesül, ha teljes hónapban illetve 30 napot meghaladóan van táppénzen.

Ezen kívül havonta a 20T101E nyomtatványt is be kell adni egyéni vállalkozóknak illetve a 20T201T a cégeknek, amin külön jelzik, hogy táppénz miatt nem kell KATA-t fizetniük.

Ha a vállalkozó még nem regisztrált az OEP-nél, akkor előtte azt is meg kell csinálni."

 --------------------------------------------------

"Tájékoztatás a koronavírus munkajogi kezeléséről
A munkáltató alapvető kötelezettsége az egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása. Amikor megtagadhatja a munkát a dolgozó – és amikor nem
A munkáltató kötelezheti arra a munkavállalókat, hogy meghatározott ideig (44 munkanapig vagy 352 óráig – kollektív szerződés alapján hosszabb időtartamra) munkájukat otthon végezzék. Az otthoni munkavégzés ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ennek megfelelően ezen időtartam alatt a munkaidőre, a munkabér megfizetésére, továbbá egyéb munkaviszonyra vonatkozó szabályok betartására is köteles a munkáltató.

Számos munkafolyamat azonban nem végezhető otthonról (például egy termelőüzem esetében), ezért felmerül a kérdés, hogy ilyen esetekben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak.

Csupán félelemből a munkavállaló nem tagadhatja meg a munkavégzést.

Fokozott veszélyhelyzet esetében azonban – tehát például akkor, ha a munkavégzés helyén a fertőzés kockázata kiemelten magas – az egészséges és biztonságos munkavégzés feltétele nem biztosítható, ezért ilyen esetben a munkavállaló jogszerűen tagadhatja meg a munkavégzést.

Ekkor is munkára képes állapotban kell rendelkezésre állnia, várnia kell a munkáltató további utasításait, és munkabérre is jogosult lesz.

Az állásidőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, amennyiben azért nem lehetséges a munkavégzés, mert a termeléshez szükséges alapanyagok egy koronavírus járvánnyal érintett területről, az ottani leállás miatt nem érkeznek meg.

Hatósági karantén esetén nem jár munkabér, de táppénz igen.

Ha a munkavégzés azért nem lehetséges, mert az egészségügyi hatóságok járványügyi zárlatot, karantént rendelnek el, és ennek következtében nem tudnak a munkavállalók a munkavégzés helyén megjelenni, úgy ez az eset már a munkáltató által elháríthatatlan külső oknak minősül, és figyelemmel a Munka törvénykönyve 146 § (1) bekezdésére, erre az időtartamra munkabér sem jár a dolgozóknak.
Ha tehát a rendőrség lezárja a közigazgatási határokat, a települést karantén alá vonják, és a munkavállaló ezért nem tud bemenni munkát végezni, akkor erre az időre a munkáltatónak munkabért nem kell biztosítania a munkavállalók részére.

A társadalombiztosítási szabályok szerint amennyiben a munkavállaló járványügyi zárlat miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, és más munkahelyen, vagy munkakörben nem foglalkoztatható, úgy a munkavállaló – tünetek fennállása nélkül is – keresőképtelennek tekintendő és táppénzre jogosult. A munkavállaló tehát nem marad ellátatlan erre az időtartamra sem.

Ezt az időtartamot egyebekben úgy kell tekinteni, mintha a munkavállaló ledolgozta volna, azaz munkabért nem kell biztosítani, azonban (munkaidőkeret-számítás esetén) munkaidő szempontjából ezeket a napokat teljesítettnek kell tekinteni.

Amennyiben a munkáltató a munkavállalót azt követően kötelezi munkavégzésre, hogy a fokozott fertőzésveszély fennáll a munkahelyen, úgy azzal is számolnia kell, hogy a megbetegedés munkabalesetnek minősülhet.

Kényszerszabadság és kötelező távmunka
A munkáltató és a munkavállaló a kieső időtartamra az éves szabadságot akkor tudja kiadni, ha ebben a felek megállapodnak. Ha ilyen megállapodás nem születik, úgy az általános szabályok szerint a munkavállaló éves szinten 7 munkanappal rendelkezik, illetve a szabadság akkor biztosítandó, ha akár a munkáltató, akár a munkavállaló a szabadság kiadását/kivételét 15 nappal korábban jelzi.

Amennyiben a munkáltató olyan intézkedést hoz, hogy a munkavállaló nem jogosult a munkavégzés helyére a járványveszély miatt belépni, illetve a munkáját köteles otthon végezni, úgy a munkavállaló ezen munkáltatói utasítást köteles betartani. A munkáltatói utasítás teljesítésének megtagadása esetén a munkavállaló fegyelmi intézkedéssel, súlyosabb esetben felmondással számolhat.

A járványveszély fennállása alatt a munkáltató a munkahelyen kívüli tevékenységével, különösen külföldre történő utazásával kapcsolatosan információkat kérhet a munkavállalótól.

Kérheti azt, hogy a munkavállaló jelentse be, amennyiben járvány szempontjából veszélyeztetett régióba utazik vagy onnan vendége érkezik. Ezt a személyes adatot a munkavállaló a munkáltató előírásai szerint köteles átadni.

A munkáltató szintén jogszerűen kötelezheti arra a munkavállalókat, hogy jelentsék be a munkáltató részére, amennyiben családtagjaik, hozzátartozóik vagy közvetlen környezetükben koronavírusos megbetegedést észleltek.

A munkaidőn kívül tevékenységre, egészségügyi állapotra és a hozzátartozók egészségügyi állapotára vonatkozó adatokat a munkáltató a GDPR követelményei szerint kezelheti és a járványveszély elmúltával köteles azokat törölni.

A munkáltató úgy tud legjobban felkészülni az esetleges szükséghelyzetre, ha munkáltatói utasításban kötelezi a munkavállalóit a fentiekben meghatározott információk, személyes adatok átadására, higiéniás intézkedéseket tesz a járvány megelőzésére, korlátozza a munkavállalók utazásait, illetve tömegrendezvényen való részvételét, egyeztet az üzemorvossal, továbbá felméri, melyek azok a munkafolyamatok, melyek otthon is elvégezhetőek – ezzel kapcsolatosan pedig célszerű felülvizsgálni az otthoni munkavégzésre vonatkozó belső szabályzatot.

Forrás: gymsmkik.hu
A Havasi Ügyvédi Iroda tájékoztatója"

-----------------------------

 

Vállalkozás szüneteltetéséhez információk

Mit, mikor, hova kell beadni, az oldal alján a letölthető részletes infókat tartalmazó pdf-el.

https://www.vallalkozas-okosan.hu/vallalkozas_szuneteltetese?fbclid=IwAR3QKn0BXWt3Iueci1vbu1SfPns490Nlf0EBPJh6c1EM_F1pDUMqh00wZXw

 

---------------------------

 

Itt találod az információkat arról, hogyan lehet elektronikusan kérelmezni az álláskeresőként való nyilvántartásba vételt, ill. álláskeresési járadék iránti igényt jelezni:

https://nfsz.munka.hu/Allaskeresoknek/Lapok/ak_keresotevekenyseg.aspx

 

https://eugyintezes.munka.hu/apex/f?p=104:200:1445540007792213

 


Amiket bekérnek dokumentumokat majd hiánypótlásként az ellátáshoz, egyelőre úgy van, hogy személyesen kell bevinni, de jó eséllyel el fog jönni az az idő, amikor már képtelenek lesznek személyesen kezelni a munkanélküli áradatot (főleg április 1-től) és elképzelhető, hogy engedni fogják majd valamilyen megoldással az elektronikus bemutatását a szükséges papíroknak - ez utóbbi csak az én sejtésem feltételezve, hogy racionálisan és felelősségteljesen gondolkodnak majd a hivatalokban is.

--------------------------------

 

"Társadalombiztosítási szempontból a tevékenység szüneteltetésének legfontosabb „következménye”, hogy annak tartama alatt szünetel az egyéni vállalkozó biztosítása is, tehát olyan, mintha nem is állna biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.
Semmilyen ellátás sem illeti meg, így táppénzre és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult. Sőt ez utóbbi esetében a 45 napos szabály sem alkalmazható, tehát a vállalkozását szüneteltető egyéni vállalkozó az első naptól kötelezett a Tbj. 39. § (2) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére. " https://adozona.hu/.../A_vallalkozas_vagy_a... A 45 napos szabály csak azokra érvényes, akiknek megszűnik a munkaviszonya, tehát az alkalmazottakra, a vállalkozókra nem sajnos.

 

Rákérdeztem egy másik csoportban, hogy mi történik, ha valaki már 2020 márciusában, tehát hó közben beadja, hogy szünetel. Több könyvelő válasza szerint is, mivel ennek a hónapnak a KATA adóját mindenképpen teljes egészében meg kell fizetni április 12-ig, ezért az egészségügyi szolgáltatási járulékot ilyen esetben nem a szünetelés kezdő napjától, hanem csak április 1-től kell majd fizetni és a megfelelő nyomtatványon (20T1011) ezt is jelezni. Kivéve, ha valaki jogosult álláskeresési járadékra, mert akkor még max. 90 napig biztosított lesz, tehát csak annak letelte után kell a 7 710 Ft-ot fizetnie havonta. 

2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról * 

10§ (1a) * Szünetel a főállású kisadózó biztosítása abban a hónapban, amelyben a főállású kisadózó után az adót a 8. § (9) bekezdés d) pontja alapján nem kell megfizetni, kivéve, ha a főállású kisadózó az adott hónapban a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó tevékenységet végez, és erre tekintettel megfizeti a 8. § (1) vagy (4a) bekezdés szerinti tételes adót.


-----------------------------------------------------

Általános információk a 960401-es TEOR számmal végzett vállalkozói tevékenységhez.

A tevékenység nem működési engedély köteles a helyi Önkormányzatnál, és nem ÁNTSZ engedély köteles.

A helyiségre, ahol végzed nincs előírás. Azaz nem szükséges csempézett burkolat, tusoló, mellékhelyiség. Szakmailag azonban indokolt a kézmosási lehetőség, és WC. Azonban ezek nem előírások, így nem kérhetik tőled.

Amennyiben nem saját tulajdonú helyiségben végzed masszázs tevékenységed, az ingatlan tulajdonosától írásbeli beleegyezésre van szükséged. Akár telephely, akár székhelyről van szó. Az ingatlan szomszédaitól azonban nincs szükséged engedélyre, számukra nem szükséges bejelentened sem.

Bérleti szerződés szerint szükséged lehet érintésvédelmi vizsgálatra, tűzoltó készülékre, elsősegély dobozra, dohányzást tiltó táblára, vállalkozásodról a bejáratra/levelesládára feliratra, táblára (pl. Nagy József magánvállalkozó).

Munkaalkalmassági vizsgálatra, amennyiben egyedül dolgozol a vállalkozásban nincs szükség. Azonban, ha több személy, akkor már mindenkinek szükséges, a vállalkozás tulajdonosának és az összes alkalmazottnak is. Munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás is csak abban az esetben szükséges, ha a vállalkozásban nem egyedül szerepelsz.

A 960401-es tevékenység pénztérgépre kötelezett. Így a szolgáltatásról pénztérgépen kiállított nyugtát, vagy számlatömbbe kézzel kiállított számlát, vagy online számlázó programban kiállított számlát kell adnod (tehát a pénztárgép nem kötelező, csak előírás, de kiválthatod a számla adással! Számla nem azonos a nyugtával!).
A számlaadásnél nincs különbség fő vagy mellékállású vállalkozó és cég között, ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá!
Amennyiben már létrehozott cégen belül történik a 9604-es teor számmal végzett szolgáltatás, a cég, korábbi, összes tevékenysége is pénztérgép, vagy számlaköteles lesz, és a készpénzes számlákat (az összeset) szükséges a NAV felé lejelenteni minden hónapban.
A kiállított számlákról a tárgyhót követő 15-ig a NAV felé adatszolgáltatási kötelezettséged keletkezik, arról online felületen kell a számlán szereplő adatokat megadnod. A NAV online számlázójában kiállított számlákról is, az nem mentesít ez alól.
Kézzel írt NYUGTA a 9604 TEOR számmal nem használható (kivéve ha a pénztérgép elromlott, akkor a jhavítás idejére engedélyezett a használata).


 

Ha itt megtalálod a rád vonatkozót akkor 25.000 Ft  KATA adózást választhatod, ...  főállású kisadózó: a kisadózó, kivéve azt a kisadózót, aki a tárgyhó egészében megfelel az alábbi feltételek bármelyikének:
a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, azzal, hogy a heti 36 órás foglalkoztatás megállapításánál az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt össze kell számítani,
b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,
c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,
d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,
e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én - a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított - I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül,
f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű,
g) a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozónak vagy társas vállalkozónak minősül, ideértve más kisadózó vállalkozásban fennálló főállású kisadózó jogállást is,
h) *  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban áll,
i) *  a nemzeti köznevelésről szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szerinti közép- vagy felsőfokú oktatási intézményben, az Európai Gazdasági Térség tagállamában vagy Svájcban közép- vagy felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytat tanulmányokat, vagy az előzőekben nem említett államokban folytat ez előbbieknek megfelelő tanulmányokat, azzal, hogy 25. éves életévének betöltéséig ide tartozik a tanulmányait szüneteltető kisadózó is;"

 

Helyi iparűzési adóra a helyi önkormányzatnál be kell jelentkezned.




Iparűzési kamarai tagság kötelező, éves díja 5000 Ft. Egyéb kamarai tagság nem kötelező.



Gyógymasszőrri tevékenységekre vonatkozó engedélyezés, szabályozás ettől teljesen eltérő, kérünk tájékozódj róla a helyi Önkormányzatnál, ÁNTSZ hivatalnál.




 

Jogdíj fizetés zenehallgatásról

"Nyilvános helyen (pl. masszázsszalon) történő zenefelhasználásért minden esetben jogdíjat kell fizetni, függetlenül annak forrásától. Ebből a szempontból közömbös, hogy eredeti, boltban vásárolt cd-t, legális letöltésből származó zenét, tv vagy rádió adást, esetleg számítógépen tárolt másolatot használ-e fel.

 A legális forrásból származó (boltban vásárolt, fizetős oldalakról letöltött) zenének a megvásárlásával csak arra szerez engedélyt, hogy kizárólag otthon, családi körben használhassa azt.. Annak vételárában nincs benne egy esetleges továbbközvetítés (akár tv-ben, rádióban történő sugárzás, vagy nyilvános helyen történő lejátszás) jogdíja.

Ha a felhasználás nyilvános helyen történik, ott minden esetben a felhasználásnak megfelelő mértékű jogdíjat kell fizetni. Ennek mértékét azonban csak a felhasználás körülményeinek ismeretében lehet megállapítani. Például egy 20 nm-es  masszázsszalonban ez havi 4672 Ft (I fejezet 1.2. és 18., II. fejezet 14. pont), egy színvonalas étteremben havi 50-60 ezer forint, egy 5 csillagos szállodában akár havi 150-200 forint is lehet.

 Üdvözlettel:

 Király Tamás
osztályvezető
Műsorengedélyezési Főosztály - Műsorengedélyezési Főosztály”

 


 

NAV állásfoglalás masszázs ajándékutalvány értékesítésével kapcsolatban:

 

"Főosztályunkhoz érkezett elektronikus levelére az alábbi tájékoztatást adjuk:

1. Ajándékutalvány értékesítés

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) értelmező rendelkezései szerint a beadványában említett ajándékutalvány pénzhelyettesítő eszköznek minősülhet a 259. § 15. pontjára tekintettel, ezért ennek megvásárlása (pénz, készpénz/pénz-helyettesítő eszközre történő cserélése) az Áfa tv. 9. § (2) bekezdés b) pontjának, illetve a 13. § (3) bekezdés a) pontjának együttes olvasata értelmében, nem minősül sem termékértékesítésnek, sem szolgáltatásnyújtásnak az általános forgalmi adó rendszerében, nem tartozik az Áfa tv. hatálya alá. Ezért az ügyletre vonatkozó („pénzeszköz-csere”) Áfa tv. szerinti bizonylat kiállítási kötelezettség nem keletkezik, nem kell az online pénztárgépben rögzíteni, mindössze az adózás rendjéről szóló 2003 évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 44. §-ának előírásai szerinti bizonylatot kell kiállítani, amely lehet pl. bevételi pénztárbizonylat, átvételi elismervény, vagy bármely egyéb hiteles bizonylat,…. stb.

2. Ajándékutalvány beváltás
Az Áfa tv. hatálya alá tartozó ügylet akkor keletkezik, amikor az utalványért terméket vagy szolgáltatást vásárolnak. Ebben az esetben a terméket vásárló (vagy szolgáltatást igénybe vevő) a kereskedő (szolgáltató) részére a termék (szolgáltatás) ellenértéket – részben vagy egészben – az utalvány felhasználásával téríti meg, amely után az értékesítőnek az Áfa tv. szabályainak megfelelő bizonylatolási kötelezettsége keletkezik. Ekkor a termékértékesítésről (vagy a szolgáltatásnyújtásról) a kereskedőnek (szolgáltatónak) számlát vagy nyugtát kell a vásárló részére kiállítani. [Áfa tv. 159. § (1) bekezdése, 165. § (1) bekezdés b) pont, 166. §]

3. Online pénztárgép
A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 3. számú melléklet A) részének 2. pontja szerint a pénztárgépnek alkalmasnak kell lennie a készpénztől eltérő különböző fizetési módokban eszközölt fizetések kimutatására, rögzítésére és bizonylatolására.
Az előzőek értelmében amennyiben a vendégek utalvánnyal egyenlítik ki a szolgáltatásnyújtás ellenértékét, a kiállított bizonylaton (nyugta vagy számla) eltérően kell jelölni a készpénzes, illetve a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel történő fizetést. Az Ön esetében ez azt jelenti, hogy a szolgáltatás nyújtásakor fizetési módnak az utalványt választja, a pénztárgép által nyomtatott bizonylatot (számla, nyugta) pedig a vendég részére átadja.

4. Nyilvántartási kötelezettség
A nyilvántartásokat az Art. 44. § előírásai szerint kell vezetni, mely szerint a jogszabályban előírt bizonylatot, könyvet, nyilvántartást - ideértve a gépi adathordozón rögzített elektronikus adatokat, információkat is - úgy kell kiállítani, illetve vezetni, hogy az az adó alapjának, az adó összegének, a mentességnek, a kedvezménynek, a költségvetési támogatás alapjának és összegének, továbbá ezek megfizetésének, illetve igénybevételének megállapítására, ellenőrzésére alkalmas legyen. [Art. 44. § (1) bekezdés] Az általános forgalmi adó alanya az általa végzett értékesítésről jogszabály szerinti bizonylatot (számla, készpénzfizetési számla, nyugta) állít ki, ideértve a jogszabályban megállapított szerv által jóváhagyott pénztárgéptípus nyugtáját is. E bizonylatot szigorú számadás alá vont nyomtatványként kell kezelni és nyilvántartani. [Art. 45. §]
Az ajándékutalvány értékesítéseket - az esetleges visszaélésekre tekintettel is - célszerű megfelelő nyilvántartás vezetésével dokumentálni (sorszám, névérték, dátum, beváltás időpontja, stb…), a szigorú számadás alá vonást azonban nem teszi kötelezővé a jogszabály. Ön szabadon dönthet tehát arról, hogy papír alapon egy erre a célra rendszeresített füzetben-, vagy számítógép segítségével-, esetleg egyéb módon rögzíti az ajándékutalványok értékesítésének nyilvántartását.

Tájékoztatjuk, hogy a válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály"

 


 

 Cégtábla elhelyezés

"A Korábbi, már nem hatályos ev. tv-ben (1990. évi V. törvény az egyéni vállalkozásról) még ez állt:

12. § (1) Az egyéni vállalkozó székhelyét, nyílt árusítású üzletét, termelő-, szolgáltató egységét az ott folytatott alapvető tevékenységre utaló cégtáblával köteles megjelölni. A cégtáblán fel kell tüntetni az egyéni vállalkozó nevét, az üzlettől, termelő-, szolgáltató egységtől eltérő helyen levő székhelyét.

(2) A cégtáblán szereplő üzleti elnevezésre a bírósági cégnyilvántartásról szóló jogszabálynak a cégek elnevezéséről rendelkező előírásait kell megfelelően alkalmazni.

Az új ev. tv. (2009. évi CXV. törvény az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről) már ezt nem tartalmazza és a cégtörvényre csak a székhely definíciója vonatkozásban hivatkozik:

6. § (3) A székhely, telephely, fióktelep fogalmára a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) rendelkezéseit kell alkalmazni.

A Ctv. tartalmaz ugyan rendelkezést a cégtábláról: 7. § (1) … A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. …

A cégtörvény hatálya azonban az egyéni vállalkozóra nem terjed ki, az egyéni vállalkozóra vonatkozó törvény pedig a cégtörvény cégtáblára vonatkozó rendelkezését nem terjeszti ki az egyéni vállalkozóra.

Fentiekből az következik, hogy (joghézag miatt) a cégbejegyzésre kötelezett cégformáknak meg kell jelölniük székhelyüket cégtáblával, de erre az egyéni vállalkozó nem kötelezett.

Üdvözlettel: Gábriel Péter BKIK"

 



Borravaló, pénztároló eszköz

 

"A pénztárgépek műszaki követelményeiről, a nyugtakibocsátásra szolgáló pénztárgépek forgalmazásáról, használatáról és szervizeléséről, valamint a pénztárgéppel rögzített adatok adóhatóság felé történő szolgáltatásáról szóló 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. melléklete tartalmazza, hogy mely adóalanyok kötelesek a nyugta-kibocsátási kötelezettségüknek pénztárgéppel eleget tenni.

A beadványában felsorolt tevékenységek közül pénztárgép használati kötelezettsége kizárólag a TEÁOR ’08 96.04 szerinti fizikai közérzetet javító szolgáltatás végzése okán keletkezik.

1. Abban az esetben, ha a 3990 forintos ellenérték helyett a szolgáltatás igénybevevője 4000 forintot fizet, úgy a 10 forintos különbözet borravalónak tekintendő.

A borravaló kapcsán azt kell megvizsgálni, hogy az az Áfa tv. szempontjából az adóalany által teljesített szolgáltatásnyújtás ellenértékének minősül-e. Az ellenérték fogalmát az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 259. § 6. pontja a következőképpen definiálja: ellenérték bármilyen vagyoni előny, ideértve a meglévő követelés mérséklésére elismert vagyoni értéket is, de ide nem értve a kártérítést.

Álláspontunk szerint a polgári jogi jogviszonyból fakadó fizetési kötelezettség teljesítésén túlmenően adott borravaló a szolgáltató által teljesített ügylettel összefüggésben, illetve ahhoz kapcsolódóan kerül megfizetésre, függetlenül attól, hogy a szolgáltató a borravaló átvételéről, illetve elfogadásáról milyen módon rendelkezett. Ha a borravaló elfogadásra kerül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a szolgáltatás igénybevevője és a szolgáltatást nyújtó a köztük megvalósuló ügylet ellenértékét egybehangzó akaratnyilvánítással - azaz szerződésszerűen - módosította, illetve megnövelte.

Ezekből következően a borravaló összege a megvalósuló ügylet ellenértékének minősül, vagyis arról felmerül a bizonylatadási kötelezettség, ezáltal a pénztárgépbe a 4000 forintot szükséges rögzíteni.

2. A Rendelet 49/A. § (1)-(2) bekezdései szerint a pénztárgéphez hozzárendelten pénztároló eszközt kell tartani. A pénztároló eszközben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével, kivéve, ha az eltérést az üzemeltető működési sajátosságai okozzák és az eltérés mértéke e működési sajátosságokhoz igazodik.

Pénznek kell tekinteni a készpénzt, a forgatható utalványt és a papír alapú készpénz-helyettesítő fizetési eszközt [Rendelet 49/A. § (4) bekezdés].

A fenti rendelkezésekből következik, hogy a pénztárgéphez egyértelműen hozzárendelt pénztároló eszközt kell tartani. Az ebben levő pénzkészletnek összeg és összetétel szerint pontosan meg kell egyeznie a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével. E tekintetben nincs jelentősége annak, hogy foglalkoztat-e alkalmazottat, vagy sem.

Abban az estben, ha a vendége nem viszi magával a visszaigazolást/voucher-t, hanem csak leírja róla a szükséges kódot, úgy abban az esetben a pénztárgépbe beütött tételek és a pénztároló eszközben mutatkozó különbözetet hitelt érdemlően igazolni kell, mely történhet például egy jegyzőkönyv felvételével.

A válaszlevél tartalma szakmai véleménynek minősül, kötelező jogi erővel nem bír.

Tisztelettel,

Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Központi Irányítás
Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály"

 


 

Szükséges-e Vásárlók könyve?

 

"A vásárlók könyvéről a kereskedelemről szóló 2055. évi CLXIV. törvény 5. §-a és e törvény felhatalmazása alapján a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 25. §-a rendelkezik.

Vásárlók könyvével e jogszabályok értelmében a kereskedőnek kell rendelkeznie.

A törvény 2. §-a meghatározza a kereskedő és a kereskedelmi tevékenység fogalmát.

Kereskedő: aki kereskedelmi tevékenységet folytat.

Kereskedelmi tevékenység: kis-, illetve nagykereskedelmi tevékenység, valamint kereskedelmi ügynöki tevékenység.

kiskereskedelmi tevékenység: üzletszerű gazdasági tevékenység keretében termékek forgalmazása, vagyoni értékű jog értékesítése és az ezzel közvetlenül összefüggő szolgáltatások nyújtása a végső felhasználó részére, ideértve a vendéglátást is

Ide tartozik még: idegenvezetői tevékenység, kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenység, lovas szolgáltató tevékenység, szálláshely-szolgáltatás, utazásszervezői tevékenység, utazásközvetítői tevékenység, fogyasztási cikkeket javító, tisztító és kölcsönző tevékenység. (TEÁOR’08 szerint: 45-47.9, 55-56.3, 77, 79, 92,95)

Fentiek alapján az Ön tevékenységei egyike sem tartozik a törvény szerinti kereskedelmi tevékenység fogalmába.

A vásárlók könyvét egyébként kereskedelmi hatósági jogkörében eljárva az önkormányzat jegyzője (Budapesten a vállalkozói tevékenység végzésének  helye szerinti kerületi önkormányzat jegyzője, illetve, ha ez a hely a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott területen van, akkor a fővárosi főjegyző) hitelesíti, végső soron ez a hivatal dönti el, hogy az adott tevékenységhez az adott helyen kell-e vásárlók könyvét tartani.

 

Üdvözlettel: Gábriel Péter, BKIK"

 


Tisztítószer használata masszázs szalonban, otthoni masszázshelyiségben

Ha egyéni vállalkozóként dolgozol masszőrként, de nem gyógymasszőrként ezek vonatkoznak rád is, minden esetben (székhely, telephely) :
Kezdem a jó hírrel, amennyiben nem használsz olyan tisztító, takarítószert, fertőtlenítőt ami beletartozik a veszélyes anyagok közé (1272/2008/EK rendelet tartalmazza őket), akkor nem szükséges regisztrálnod az ANTSZ-nél, és nem kell kémiai kockázat elemzést készíttetned sem. Amennyiben igen, akkor azokra is szükséged van.

A fotókon olyan tisztítószereket látsz, melyek nyilvántartás nélkül használhatók, és 99 %-ban antibactericid és antivirucidok, azaz tökéletesen megfelelnek.
Minden olyan szert lehet így használni, amin nincs piros keretben, fekete piktogram!!!!


Ha viszont olyant szert szeretnél használni melyen veszélyes vegyianyag piktogramm szerepel, a következőket kell tudnod:
Regisztrálni kell a kémiai biztonsági szakrendszerbe. Biztonsági adatlap kitöltése szükséges. Kémiai kockázatelemzést kell készíttetned. 
ANTSZ költsége 7500 Ft, egyszeri díj. 
Kockázatkezelési terv 10-30 ezer forint körül rendelhető. 
Ha változás áll be,akkor javítani kell kozkázatkezelést, bejelenteni (telephely, használt anyagokban változás).

NINCS semmilyen előírás a masszőr szalon takarítására, fertőtlenítésére! 
Így követelmény sincs. 
A gyógymasszőri tevékenység működési engedély köteles, annak szabályozása,előírásai ettől eltérnek!

 


Egészségügyi szolgáltatás, egészségügyi tevékenység végzéséről tájékoztató a Budapesti fővárosi Kormányhivataltól

Érdeklődésre válaszlevél megtekinthető itt>>>

b_3163_2_tajekoztatas.pdf



Megbízási szerződés minta

megbizasi_szerzodes.doc




2017-ben kötelező cégkapu bejelentkezés


kotelezo-cegkapu.docx


OTP Szépkártya fizetési útmutató


szep_portalos_fizetesi_utmutato.pdf

 


 A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók jövedelmének meghatározására és járulékfizetésére vonatkozó

alapvető szabályok 2015. évben  

3-_sz-_fuzet_egyeni_vallalkozo_2015-_ev_2-_valtozat-1.doc


2-_sz-_fuzet_az_onallo_tevekenyseg_es_az_onallo_tevekenysegb_l_szarmazo_jovedelem.pdf

Kapcsolat

Podhorszky Tibor
Masszőrök Egyesülete elnöke

Fekete Ibolya vezetőségi tag
Angi Nimród vezetőségi tag

Levelezési cím: Budapest 1202
Szakolca u. 32.

Tel: +36 30 859 4125
E-mail: info@masszorokegyesulete.hu